Bíborszín naplemente
jelzi, hogy itt az este.
Korai még a tavasz,
hűvös szellő borzongat.
Reszketeg a tamariska
rózsaszínes ága,
semmiségnek tűnik, ahogy
arcomat simítja.
Tűnődik az ember, kissé
lomha a fáradt agy,
hogy lehet, hogy a természet
ekkora varázslat?
És mégis... lappang az
igazság, és a baj nagy,
a természet nem bánja,
lásd, szépen lement a nap...
A virágok, lepkék
egytől egyig változatlan
üzemmódban élik világukat.
Megpihennek, elcsitulnak,
egytől egyig változatlan
üzemmódban élik világukat.
Megpihennek, elcsitulnak,
az illatok, fények velünk maradnak
saját titkos hangulatukban,
de most mégis minden más...
valahogy félünk...
kiszolgáltatottan.
valahogy félünk...
kiszolgáltatottan.
FB - szómegadásos játék.
6 szó: bíbor, reszket, semmiség, lomha, tavasz, igazság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése