Rezignáltság

Kedvem és kellemem a szélnek megfelel,
jött, maradt, majd elfújta rendesen.
Igazat mondok, jóslatok mehetnek,
kevés dolog van, melyekért most
ódákat elzengedezhetek.




FB megadott szavas játék.
6 megadott szó: igaz, kellem, szél, kedv, jós, elzeng

Gondűző vízcsepp

A keréknyomokban még áll a tegnapi
eső... persze, arra nagy szükség van.
Vízcseppek hullanak a fák leveleiről,
idő kell, míg minden felszáradtan,
frissülten lélegzik, újjáéledve.
Bár a lélek is így szabadulhatna
léte nyomásai alól, eltűnhetne
minden rossz érzés, s csak mosoly fakadna.

FB megadott szavas játék.
6 megadott szó: vízcsepp, felszárad, keréknyom, érzés, nyomás, hull

Sajgó percek

Úgy sajognak most a percek,
elhalványodnak, elhalkulnak
a jobb érzések... kedvelnek
a rosszak, igaztalan estek
már nem hasonlítanak a múltra,
olyan természetesen hullt halomra
minden, mi egyértelmű volt,
ez fáj... de annyira, annyira...

FB megadott szavas játék.
Szavak: hasonlít, sajog, percek, elhalkul, kedvel, est

Fecskéink

Karcsú testű fecskemadár
házunkra te áldást hoztál.
Eresz alá raktad fészked,
pároddal felépítetted.

Imádom a fecskerészést,
kedves, dallamos csicsergést,
hajnalonta erre kelek,
frakkos fecském, úgy szeretlek!

Térjél vissza minden évben,
mindig felvidul a lelkem!
Békét érzek, ha te itt vagy
pároddal, ki el sosem hagy.

Hogyha megjössz, erős leszek
én is, hisz te úgy csicseregsz,
ha az ember félláb sírban,
téged akar látni, így van.

Élni akarás és béke
mindannyiunk reménysége.
Jelképezed ezt, te szépség,
megunhatatlan kedvesség.

Verslista feladványa. Hangulatképek.
Képen: FECSKEFÉSZEK

Az én "nyárcsinálóm"

Április volt. Szobánkban olyan helyen volt tanulóasztalom, ahonnan a ház L alakban elkanyarodó falát láthattam. Egy ilyen alkalommal, tanulás közben, ceruzám végét rágicsálva méláztam az ablakon át.

Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy karcsú, áramvonalas madár röppen el az ablak előtt. "Milyen kis kecses madár" - ennyi volt a gondolatom, már el is feledtem.

Ám ezek a mozzanatok ismétlődtek, erre előbb-utóbb csak felfigyelne bárki. Sőt, azért tűnt olyan sűrűnek az ide-oda cikkanás, mert ketten voltak!

"Frakkos madarak" - gondoltam. Vajon mit látnak ebben a mi kis hétköznapi házunkban, hogy ily érdeklődéssel övezik?

A tanulás nem akart menni. Mihelyst visszakanyarodtak volna gondolataim a leckéhez, már megint jöttek. Előbb az egyik, ott az eresz alatt ügyködött valamit, majd ahogy elrepült, azonnal jött a másik, ugyanarra a helyre.

Elkezdődött a leskelődés, a nyomozás. Még gyerek voltam, ilyet addig még nem láttam. Az a fekete valami ott az eresz alatt pedig egyre nagyobb lett. Micsoda meló, és csak ketten csinálják!

Ki is lopakodtam, szerettem volna többet látni. A lopakodásra két okból is szükség volt: ha nagyanyám meglátja, hogy tanulás helyett kint sertepertélek, azonnal bekergetett volna, merthogy a tanulás mindennél előbbrevaló volt. Másrészt nem tudtam, mennyire zavarja a frakkosokat munkájukban, ha észrevesznek. Ezért próbáltam mozdulatlanul meghúzni magam, kissé távolabb. Szinte lélegzet-visszafojtva figyeltem ténykedéseiket. Időnként hangokat is hallattak, melyek számomra őszinte örömet okoztak; kis ficsergő, életvidám dallamok...

Eszméletlen, amilyen szakértelemmel pakolgatták a kis sárgolyócskákat - melyekből itt-ott egy-egy fűszál vagy szalma lógott ki - egymás tetejére, és formázták az egészet a padlásra vezető létra mellett, az eresz alatti fal mellé szorosan, félgömb alakúra.

Este elmeséltem apámnak, miket láttam. Mondta, hogy ezek a fecskék, régebben is volt már nálunk fecskefészek, csak aztán egy nagy téli hóvihar tönkretette.

Akkoriban még nem volt gond, hogy amikor készen van a fecskefészek, akkor alattuk megszaporodik a földön, járdán az ürülék. Nagyanyám elintézte azzal, hogy pár rossz tepsit vagy hasonló dolgot, melyeket úgyis a vasgyűjtő iskolásoknak adott volna oda, odarakott, rakott bele némi hamut vagy fűrészport, így nem kellett folyton a járdát  takarítani.

Fantasztikus volt az életük, szorgalmas, rendszeres, felelősségtudattal társult figyelemmel telve folyamatosan tették otthonossá a kis fecskelakot.

Egy idő múltán sokkal ritkább lett a nyüzsgés...

Egyik nap az iskolából hazaérve sokszólamú csicsergés fogadott. Tátva maradt a szám. Már lehet, előző pár napban is ott voltak, csak esős idő volt, nem vettem észre, nem sokat voltam kint.

Ezután nagyanyám sokat veszekedett velem, mert minden optimális szabad percet ellopva igyekeztem kihasználni, hogy őket figyelhessem. Láttam a fészek szélén négy kis tátott szájat, és láttam a rengeteg munkát a szülők részéről. Nem is tudom, hogy győzték a sok éhes szájat jóllakatni. Néha aggódtam, hogy a fiókák annyira mohók és állandóan éhesek, hogy a lestrapált szülőknek szerintem már energiájuk sem volt, hogy ők is jóllakjanak...

Napról napra néztem, hogy növekednek a fiókák, és azt is láttam, hogyan tanítják őket a szülők repülni.

Egy ilyen alkalommal az egyik kis fióka nem volt szerencsés: nem bírt felemelkedni, s lassan, de lepottyant a földre. Azóta is életem egyik szerencséjének tartom, hogy bár nagyanyámmal összevesztem előtte (hogy már megint őket lesem tanulás helyett), de kint voltam! Odamerészkedtem sietve, kezembe fogtam - máig is emlékszem kis puha melegségére, és arra, hogy milyen sebesen vert a kis szíve! -, és mivel a fészektől úgy bő fél méterre volt a létra a padlásra, azon felmásztam, kezemben a kis ijedt drágasággal...

Nagyon kellett kapaszkodni, hogy elérjem a fészket, sőt, egy kis lendületet is kellett adnom a kezemnek, hogy biztosan bepottyanhasson a kicsi... Sikerült!

Utána remegő inakkal lemásztam a létráról, hogy ne zavarjam tovább őket... de még láttam, hogy a fecskemama pillanat alatt ott volt.

Szikrányira sem érdekelt, hogy nagyanyám előtt lebuktam, és kilátásba helyezte, hogy megmondja a szüleimnek, milyen haszontalan kölyök vagyok. Persze ő csak annyit látott, hogy létrára másztam és majdnem leestem... tanulás helyett!

Belül büszke örömet, elérzékenyülést, meghatottságot éreztem ezek után; és még gyerek létemre is egyből értelmét kezdtem látni annak, hogy vagyok! Ugyanis nem sokkal előztem meg Mirci macskánkat azzal, hogy nekem sikerült felvennem a fiókát...

Bármikor fecskét látok, bármikor fecskéről hallok, ez az emlék előjön és nyilván örökre megmarad emlékeimben. Nagyon jó érzés.

Verslista feladványa. Hangulatképek.
Képen: FECSKEFÉSZEK

Új élet

"Elfordulsz - a sík táj, a tenger fölissza"*
a könnyet, melyet szerencsére nem látsz.
Kegyetlen, hogy pont e mesés helyen kellett
így történnie, de jobb így. Velem ne játssz!

Elválnak útjaink, megyünk jobbra, balra.
Te a tenger felé, én az erdőkbe.
Tulajdonképp ezért kár volt idejönni,
otthon is tudtuk, ez már az utózönge.

Új élet kezdete virrad ránk mostantól,
megváltozik minden, remény és friss erők,
keressük a célt, a jobbat, megbízhatót,
mint mások is - "rendületlen fölfedezők"*.

* Adaptációk Illyés Gyula Elfordulsz és A korosztály elfordulása c. verseiből.

Verslista feladványa - Keretek között.
Adva van a kezdet és a vég, azaz írásunk első sora ill. kezdő szavai, valamint utolsó sora, azaz befejező szavai.
A keret kész, a "képet" be kell illeszteni érzéseinkkel, gondolatainkkal, hangulatképeinkkel.

Szűnjék harag...

"Szűnjék harag, gyűlölség és viszály",*
mottója is lehetne létemnek.
Mint levegő, hiányzik a béke,
esély kellene a szeretetnek.

Azt hinné az ember, az az időszak
nem következhet be újra soha már,
okosodhatott az emberiség arról:
a gyűlölködés nyertest nem produkál.

Mindenfelé dühödt lángok gyúlnak,
egy forrongó pokollá válik a világ,
menekülő családok vegetálnak,
a tömegsírokra sem jut már virág.

Miféle sors ez, s mivel érdemelték ki
ártatlan emberek, hogy földi pokolban
sírjanak, meneküljenek, létezzenek
ebben "a jajgató világzavarban"?*

* Adaptációk Áprily Lajos Szállj, Ábel füstje és Imádkozom: legyek vidám verseiből.

Verslista feladványa: Keretek között.
Adva van a kezdet és a vég, azaz versetek vagy prózátok első sora ill. kezdő szavai, valamint utolsó sora, azaz befejező szavai. A keret kész, a "képet" ti illesztitek vele, ti festitek meg. Kápráztassuk el egymást hangulatképeinkkel, foglaljuk keretbe érzéseinket, gondolatainkat!

Áprily Lajostól vettük kölcsön az első (Szállj, Ábel füstje)
és az utolsó sort (Imádkozom: legyek vidám), s ezek a következők:
"Szűnjék harag, gyűlölség és viszály"
…
"a jajgató világzavarban".

Négy pundurka zöld vadonra

Elvágyódnék néha

hűs nyugalomba,

tiszta, friss, zöld

vadonba.

***

Belefér lelkembe,

hűsít is, ha kell,

zöld vadonnak

békéje.

***

Nem csak az ifjúkor

táplált zöld vadont.

Lélekben friss,

most is él.

***

Szép, zöld vadonomban

én jól megvagyok.

Ebből, innen

nem vágyok.

Pundurkacsoport feladata.
Téma: ZÖLD VADON

Gyors vihar

Felettünk még napsütés aranylik,
ám nyugat felől sötétedik az ég.
Nem úgy néz ki, mint ami eloszlik,
komorsága egyre vészjóslóbb, és még
félelmetes is, mintha itt lenne a vég!

Fekete felhőből cafrangok szakadnak,
szellőből szél lesz, egyre erősödik.
Emberek gyorsan fedél alá futnak,
napfénynek nyoma sincs, dörög és villámlik,
pillanatok alatt égi csata zajlik.

Orkánerejű szél dűt és borít mindent,
levegőben repked minden széthagyott tárgy.
Rettentő zűrzavar tombol fent és lent,
nyitott ablak ezer szilánkja okoz kárt...
ép ez már nem lesz, hiába, ne is várd!

Egyszer csak vége lesz, várjuk... majd csendesül,
kitombolja magát rendesen, s tovább áll.
A magasban tétován reklámszatyor repül,
ágakon megakad, majd madárként odébb száll.
A vihar elcsitul, máshol áll már a bál.

Verslista feladata: Ráütő játék.
A Ráütő c. játék lényege, hogy egy keresztrímet váratlanul megtoldjunk
egy újabb rímmel versünkben, melynek témája kötött.
A sorok száma tehát 5-tel osztható legyen.
A szótagok száma a sorokban: tetszőleges.
Téma: VIHAR.
Rímképlet: a b a b b  vagy  x a x a a  stb… (az x a rímtelen sorokat jelöli)

Három pundurka végtelen csomóra

Örök folytonosság,

nincs kezdet és vég.

Empátia

jelképe.

***

Kínából származó

végtelen csomó,

bölcsességet

képvisel.

***

Eleve elrendelt

titokzatosság

a végtelen

csomója.

Pundurkacsoport feladata.
Téma: VÉGTELEN CSOMÓ

Négy pundurka ugarra

Agyunknak csak kevés

részét használjuk.

Ugar marad

a többi?

***

Messze még, hogy mindent

úgy használjanak,

hogy ugar ne

maradjon.

***

Néha lelkem része

parlagon maradt.

Igyekeztem

művelni.

***

Hamar felismerni

az ugarlelkű

embereket.

Kár értük.

Pundurkacsoport feladata.
Téma: UGAR

Három apeva tavaszra

Hét

tavasz

múltán már

nincs hatásod

annak fényére.

***

Az

örök

tulipán

e tavaszon

is örvendeztet.

***

Friss

szellő

simítja

a mezőket,

üzen a tavasz.

Pillanatnyi csodák feladata: apevaírás.
Téma: TAVASZ

Négy pundurka a szemre

Szavak nélkül árul

el néha többet

a lélekről

a szemünk.

***

Lélek tükröződik

a szemben, nehéz

mást látni, mint

mi igaz.

***

Szavakat nem találsz,

de szemed mindent

elárul, mit

érezhetsz.

***

Bánatos a szemed.

Ne tégy úgy, mintha

semmi gond nem

ért volna.

Pundurkacsoport feladata.
Téma: SZEM

Februári hajnal

Hideg februári hajnalon
csekély az öröm, mire ébredek,
nyugodt álmossággal nyugtázom:
a hó most is fehér, napfénynek
nyoma sincs, egy puha bundába
bújva tudnék örülni az életnek.

Az Álmodó pennaforgatók feladata 10 megadott szó alapján verset írni.
Megadott 10 szó: fehér, álmos, hideg, napfény, február, ébred, puha, bunda, öröm, nyugodt

Nem pihen a gyászharang

Izgatott hírek, szétszakad a nyugalom,
dallal most nem kapunk varázsszót,
ágyúk zavarják szét kínnak fellegeit,
vérháborútól nem várunk semmi jót.
Úgy véltük, szükség soha nem lesz rá,
pihenjenek örökre a gyászharangok...

Verslista feladványa: 10 megadott szóval versírás.
A 10 megadott szó:
izgatott, szétszakad, dallal, vér, kínnak, ágyúk, felleg, varázsszót, pihenjen, harangok

Négy pundurka spirálra

Örvény jut eszembe,

ha spirált látok.

Gyors, áramló

alakzat.

***

Tornádó, hurrikán

spirál alakzat,

óriási

csigaház.

***

Gyerekkoromban, rég

egy esztergagép

produkált sok

fémspirált.

***

Spirálfüzetembe

írogattam rég

titokban a

verseim.

Pundurkacsoport feladata.
Téma: SPIRÁL

Rossz idők

Igazságtalan

kiszolgáltatottságom

szokatlan nekem.

Lázadhatnékom

és tehetetlenségem

is ellenségem.

Kiszolgáltatottan

Ha szegény vagy és egyedül,
mint az ujjam - ne várj csodát.
A túlélésért vívsz csatát,
a büszkeség a mélyben ül.

Ha az ember kiszolgáltatott,
tűrni, hallgatni a nyerő,
s nincs mindig veled az erő,
ha a lélek nyomorított.

Verslista feladványa:
Az Ölelkező c. játék lényege, hogy ölelkezőrímekből álló verset írjunk, melynek témája kötött.
Most négysoros versszakokból álljon, melyek száma: tetszőleges.
Szótagok száma a sorokban: tetszőleges.
Téma: KISZOLGÁLTATOTTSÁG
A versszakok rímképlete: a b b a 

Ha nincs választás

Mikor úgy adódik, hogy biztosan látod,
nem helyes, amit tenned kell, kézzel-lábbal
küzdesz ellene, győzködsz igazaddal,
s mintha falnak beszélnél, inkább feladod...

Mikor léthelyzeted függ a másiktól,
ez a státusz a kiszolgáltatottság.
Alárendelt leszel, behódolsz, s mint faág,
letörsz váratlan, erős szélvihartól.

Nem állhatsz ki magadért, ha tőled is függnek,
mert nem csak te leszel védtelen - mások is,
ezért inkább kész vagy feladni elveid,
ne légy okozója egy méltatlan helyzetnek.

Verslista feladványa:

Az Ölelkező c. játék lényege, hogy ölelkezőrímekből álló verset írjunk, melynek témája kötött.
Most négysoros versszakokból álljon, melyek száma: tetszőleges.

Szótagok száma a sorokban: tetszőleges.

Téma: KISZOLGÁLTATOTTSÁG

A versszakok rímképlete: a b b a 

Három apeva filozófiára

Úgy

jobb, ha

gondolkodsz,

döntésekre

időt áldozol.

***

Tény,

én már

kétségbe

vonom, kell-e

filozofálni

olyan dolgokon,

melyektől nem

tűnne el

semmi

rom.

***

Nem

időt

pazarolsz,

ha átgondolsz,

és csak okkal szólsz.

Pillanatnyi csodák apevacsoport feladata
Téma: FILOZÓFIA

Négy pundurka tengerre

Képzeletvilágom

gazdag. Nem láttam

még tengert, de

jártam ott.

***

Csak a magyar tengert

ismerem, annak

látványa is

nagyszerű.

***

Végtelensége az,

mi lenyűgöző,

de nekem egy

tó is az.

***

Tenger nélkül élni

lehet. Rengeteg

kisebb csoda

létezik.

Pundurkacsoport feladványa.
Téma: TENGER

Rózsaszínben

Rózsaszín álom...

varázsolj szebb világot,

cseresznyevirág!

Sumida folyó hídja Kulturális Magazin
haikupályázatára (7. Sakura) írt haiku

Elhagy a természet

Járta az erdőket,

együtt élt a természettel,

vérévé váltak a folyók,

lázát vízesés hűsítette,

tengerek sodorták messze,

hegyek üdvözölték védő árnyékkal,

mezők köszöntötték tarka virágokkal,

s még a szakadék is védte,

mikor belezuhant, ha lépteit elnézte.

Sorra ölelte magához a fákat,

egyenként arcához emelte a virágokat,

fűszál simogatta, rovarok zümmögése

ha megfáradt, elaltatta...

Madárcsicsergésre ébredt,

oly eleven, pörgős volt számára az élet,

soha nem unta volna meg.

Aztán némaság tespedt a világra,

hol vannak a fák, folyók, virágok?

Hol az erdő, lepkék és rovarok?

Mi ez a csönd? Ez így embertelen!

Hová fajult minden, miért rideg a végtelen?

Maga maradt, teljesen egyedül.

Nem érti, csak érzi, az összes

szép és jó menekül, semmisül.

Lelkében dermedt némaság ül.

Verslista feladványa.
Ágai Ágnes: Tura et natura c. verse olvasása nyomán
saját benyomásaink alapján versírás.

Kései áldás

"Valaki, valaki most emleget",*
Érzem, lapozgat sok régi emléket.
Oly frissen éli át, szeretve szelídül,
Mintha nem múltak volna el évtizedek.

Egyszeri történet aranykeretben,
Mindvégig elhittük, csak a mienk ilyen.
Hogyha emlékezem, még dalunk is csendül,
Nem fakult semmi, minden él, csak mélyen.

Elfogadtuk mégis az útelágazást,
Büszke bátorsággal biztattuk egymást:
Így kell lennie, a szív bár darabokra hull,
Nem feledünk, de ész fojtsa el a sírást.

Teltek évek, jobbak és olyanok,
Mikor ezerszer elátkoztam a napot...
Gazdag emléktárunk kincsein merengek,
"S megáldom a legdúsabb pillanatot."**


  * Adaptáció Ady Endre: Valaki, valaki emleget
** Adaptáció. Ady Endre: Csak látni akarlak

Verslista feladványa.
A keret kész, a "képet" ti illesztitek vele, ti festitek meg.
Most Ady Endrétől vettük kölcsön az első sort a Valaki, valaki emleget és az utolsó sort a Csak látni akarlak c. versekből.

Kilátás nélkül

Pilleként szárnyalt, csak a percnek élt,
baljós csillagzat alatt született?
Hogy lehet, hogy minden, mi jó volt és működött,
semmivé vált, megszűnt, megrepedt, tönkrement?

Az ordas hideg szinte átfagyasztja szívét,
botorkál a részvétlen jegenyék során át,
bár mondják buzgón: mindenre van megoldás,
az ő számára megoldhatatlan a lét s a problémák.

Bölcsőtől koporsóig sorjázik élete,
pár másodperc, e képek pörgők, mint a rulett...
és tudja, nem éri meg már tüzes nap sugarát,
az élet végképp mozdulatlanná dermedt.

Verslista feladata: 10 megadott szóval versírás.
A 10 szó: megoldhatatlan, jegenyék, mozdulatlanná, ordas, átfagy,
pille, bölcső, megreped, szívét, tüzes
A feladatban e versem 1. helyezést nyert.

Álom vagy őrangyal?

Több heti láz, tanácstalanság, hasztalan gyógyszerszedések után még mindig ugyanúgy, sőt egyre rosszabbul éreztem magam.

Az első két hétben bejártam munkahelyemre, és lázasan bár, de dolgoztam. Meggörnyedve jártam hasi fájdalmaktól, ám természetesen senki észre sem vette, hiszen nem panaszkodtam, s a levegőnek nézést már egészen megszoktam.

Egy este, mikor a lázmérő már majdnem 40 fokot mutatott, úgy döntöttem, elég volt. Nem ér meg ennyit egy munkahely sem...

Másnap már jártányi erőm nem volt, mentő vitt kórházba. Műtét előtt álltam. 

Előbb megpróbálták, hátha pár napos, állítólag lórúgás hatású infúzió lehúzza a lázam, mert elvileg lázasan műteni nem lehet.

A lázam nem mozdult...

Első két nap utáni éjjel furcsát álmodtam. Megjelent egy göndör hajú, vékonydongájú fiatal férfi, kinek egész megjelenése tele volt vigasszal, figyelemmel, megértéssel. Egy szót sem kellett szólnom, mindent tudott.

Úgy hallottam és értettem meg szavait, hogy nem láttam, beszél-e.

Úgy értettem, hogy segítenie kell, mert ha továbbra is csak a lórúgás-infúzió marad - melynek eddig nem volt semmi hatása, ugyanúgy, mint a hetek óta beszedett szintén erős gyógyszereknek sem -, nem érem meg a másnap delet. Uramatyám, miért pont delet? Ez megmaradt a fejemben, mint a fehér ruhás, nyugalmat sugárzó alak is.

Közben nem pánikoltam, nem ijedtem meg, valahogy végtelen nyugalom szállt meg, aminek nem értettem okát. Majd csak lesz valahogy...! Hogyhogy nem félek, mikor holnap már nem leszek? Mert ki vagyok én, hogy megmondjam az orvosoknak, hogy úgysem ér semmit semmiféle lórúgásos hatóanyag, és ne várjanak a műtéttel?

Másnap állítólag nem ébredtem fel, akárhogy ébresztettek... Gyakorlatilag azonnal vittek a műtőbe, ahol 5 órás műtétet éltem túl.

Az ébredezés vége felé láttam a göndör hajú, vékonydongájú férfit, fehér ruhájában. Azt mondta végtelenül megnyugtató, kedves mosollyal: "Már nem lesz baj, újjászülettél. Menj, neked még dolgod van!"

Arcom enyhe paskolgatására eszméltem. Pár pillanat múlva úgy tűnt, agyilag teljesen éber vagyok. Megkérdeztem a nővéreket, hány óra van. Mondták: dél elmúlt jóval, mindjárt negyed kettő!

Első gondolatom az volt: sikerült, megértem a delet!

A második, hogy bár én immár tudom, hogy igenis, létezik őrangyal, de erről nem beszélhetek senkinek, úgysem hinnék el...

Verslista feladata: vers v. prózaírás.
Téma: ŐRANGYAL

Valaki vigyáz ránk

Vannak emlékeim, mikor mély veremből
tudtam kikecmeregni véletlennek tűnő,
hihetetlen dolgok egymásutánja során,
évekig kutatva magyarázat után.

Sokan talán kinevetnének, de ilyenkor
eszembe jut: egészen biztosan őrangyal
figyelte eltévedt lépteim, segített át
életem nehézségein. Mert odaát

lennék már régen, hiszen ennyi véletlen
nem létezik, hogy rajtam segíthessen.
Ha túl sok a véletlen, ott biztos egészen,
hogy valaki vigyáz ránk. Csak észrevétlen.

Verslista feladata.
Téma: ŐRANGYAL

Három apeva bábra

Úgy

érzem,

időnként

mindannyian

bábként szereplünk...

***

Sok

fontos

dolog van,

ahol bábként

játszanak velünk.

***

Nem

bírtam

sokáig

bábszerepet

játszani érted.

Pillanatnyi csodák feladata.
Apevaírás, téma: BÁB

Három pundurka olajágra

Béke szimbóluma

hófehér galamb

csőrében... az

olajág.

***

Az olajág nem más,

mint a békének

jelképe. Kis

reménység.

***

Az újjászületés,

a béke, remény

jelképe az

olajág.

Pundurkacsoport feladata.
Téma: OLAJÁG

Négy pundurka a napra

Nap nélkül nem lenne

élet a Földön.

Becsüljük meg,

ha sok is.

***

Sokan nyárimádók,

perzselő nappal.

Nekem elég

az árnyék.

***

Fotózni szeretem,

ahogy kel, nyugszik

a Nap. Csodás,

szép látvány.

***

Vizuális élmény

a naplemente.

Pár perc csoda

nap végén.

Pundurkacsoport feladata.
Téma: NAP

Emlékezés Haramiára 2022. április elsején

Drága kis csőmacskám,
szülinapod lenne...
emlékezem is rád,
mintha ma történne...

Három és fél hónaposként
hoztalak el hozzám,
hulló véráldozatokkal...
hisz' agyonkarmolgattál.

Tizenöt és fél év...
sok mindent átéltünk,
vadóc cica voltál,
pedig szelídítettünk.

Magad módján persze
szerettél te minket,
de csak ha akartad!
Te vitted a prímet.

Szétszedted a házat,
leszedáltál mindent,
eljátszottál sok-sok
elképzelhetetlent.

Mégis imádtalak,
picinyke súlyoddal
hátamra feküdtél
dorombolásoddal.

Életért küzdöttél,
ha orvosra volt szükség,
amikor tehetted,
ott is menekültél.

Kintinek születtél,
vadmacska maradtál,
logikátlanságnak
jó példája voltál.

Kékesszürke bundád
rejtett cirmossággal,
borostyánszín szemed
kiszámíthatatlansággal

csakis te lehettél.
Barkaszín tappancsod
hátam dagasztotta,
beindult traktorod...

Szerintem életed
boldogan élhetted,
remélem, megtettem
mindent, mit lehetett.

Családtagom voltál,
emléked szeretem.
Álmodj szivárványost,
így megmaradsz nekem.



Ma lenne 19 éves. ❤❤❤