"Elfordulsz - a sík táj, a tenger fölissza"*
a könnyet, melyet szerencsére nem látsz.
Kegyetlen, hogy pont e mesés helyen kellett
így történnie, de jobb így. Velem ne játssz!
Elválnak útjaink, megyünk jobbra, balra.
Te a tenger felé, én az erdőkbe.
Tulajdonképp ezért kár volt idejönni,
otthon is tudtuk, ez már az utózönge.
Új élet kezdete virrad ránk mostantól,
megváltozik minden, remény és friss erők,
keressük a célt, a jobbat, megbízhatót,
mint mások is - "rendületlen fölfedezők"*.
* Adaptációk Illyés Gyula Elfordulsz és A korosztály elfordulása c. verseiből.
Verslista feladványa - Keretek között.
Adva van a kezdet és a vég, azaz írásunk első sora ill. kezdő szavai, valamint utolsó sora, azaz befejező szavai.
A keret kész, a "képet" be kell illeszteni érzéseinkkel, gondolatainkkal, hangulatképeinkkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése