"Valaki, valaki most emleget",*
Érzem, lapozgat sok régi emléket.
Oly frissen éli át, szeretve szelídül,
Mintha nem múltak volna el évtizedek.
Egyszeri történet aranykeretben,
Mindvégig elhittük, csak a mienk ilyen.
Hogyha emlékezem, még dalunk is csendül,
Nem fakult semmi, minden él, csak mélyen.
Elfogadtuk mégis az útelágazást,
Büszke bátorsággal biztattuk egymást:
Így kell lennie, a szív bár darabokra hull,
Nem feledünk, de ész fojtsa el a sírást.
Teltek évek, jobbak és olyanok,
Mikor ezerszer elátkoztam a napot...
Gazdag emléktárunk kincsein merengek,
"S megáldom a legdúsabb pillanatot."**
* Adaptáció Ady Endre: Valaki, valaki emleget
** Adaptáció. Ady Endre: Csak látni akarlak
Verslista feladványa.
A keret kész, a "képet" ti illesztitek vele, ti festitek meg.
Most Ady Endrétől vettük kölcsön az első sort a Valaki, valaki emleget és az utolsó sort a Csak látni akarlak c. versekből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése