A költő feladata

Az írói vénát, kinek megadatott,
tilos eltékozolni,
ha már van, nem szabad
kárba veszni hagyni.

Költő, biztass, adj erőt azoknak,
kik már elvesztették a reményt,
s hadd nyugodhassanak meg mások,
kik már nem látnak maguk előtt fényt.

Írd meg véleményed, talán
hatni tudsz másokra,
kiabálj vagy suttogj halkan,
ha egy lélek is befogadja.

Legyen gyógyszer minden szavad
mások kínjaira,
nem tudhatod, nem nyújtsz-e vigaszt
az ő fájdalmaikra.

Ne tartsd vissza, ami felgyűlt,
jobban érzed magad te is,
ha majd látod, minden szavad
célba talál másoknál is.

Nőnapon

Ilyenkor ott mélyen belül
titkon valami ünneplésféle,
mely női lelkekbe csendesül.
Mert érezni lehet a tavaszt,
az illatát, akkor is, ha néha
fagyok nem engedik még
a rügyek bomlását,
nem ismerik fel a nő mosolyát...

Mi nők, oly sokan, szerényen
tényleg nem lengetjük
érdemeink zászlaját,
azért bársony-bélelt szelencébe rejtjük,
ha észreveszik s köszöntik A nőt,
hisz' a szemek csillogása
mindig elárulja,
nem szokás, nem kényszer,
de szívből, szeretetből
sugárzik-e az öröm, a hála,
s derűvel fogadjuk, ha a világ
életre kelti alvó tudatunk,
hogy valakinek talán
az élet legcsodásabb virágai 
mi vagyunk.

Identitás

Őrizd önmagad, ne veszítsd el,
ne befolyásoljanak mások,
te légy, aki vagy.
Őrizd értékrendszered, szereped
vállald, ne hasonulj meg,
ha látják határozottságod,
talán békén hagy,
ki ellopni igyekszik éned.
Ez egy egész életen át tartó
feladat, folyamat.

Áldás a költészetre

Van, hogy már túlfeszít a tehetetlenség,
kevés vagy egyedül, s túl sok a mindenség,
úgy kiadnád, úgy elajándékoznád,
mi benned rekedt, úgy szórnád szanaszét!

Ha megajándékoz a csend önmagával,
hagyd tárva legbensőbb lélekkapud,
száguldhassanak a zengő gondolatok,
mély dallamok és új varázslatok...
Ha késztet valami, írd ki magadból,
más is gazdagodhat e pillanatoktól.

A véna - a költői - egy nagyszerű áldás,
néha csendes, de időnként kiáltás.
Kinek a költészet életének része,
akkor is gazdag, ha látszik szegénysége.

A szerelem metaforája

A szerelem súlytalan
magasság és mélység,
a szerelem fájdalom,
kínzó, mégis szépség.

A szerelem ajándék,
s ha birtokodban van,
gazdagabb a lelked,
hasonlíthatatlan.

Szerelem nélkül sokkal
fakóbb, mi körülvesz,
a szerelem feldob, s a
színekkel csodát tesz!

A szerelem előhozza
a jobbat és szebbet,
ég és föld különbség,
mi anélkül lehet.

Ha szerelem van, más a
világ, s az életed,
a gondok és bajok is
kisebbre törpülnek.

Megoldható, mi addig
gyászos volt és szürke,
energia, életkedv
lesz létednek tükre.

A szerelem áldás is,
Isten adománya,
őrizd, építsd, tartsd meg,
több leszel általa!