Empátiában soha nem szűkölködtem.
Már gyerekként is anyámat sajnáltam,
mennyi dolga volt... segíteni próbáltam,
talán nem voltam nagyon útban, remélem...
Mesékbe, filmekbe beleéltem magam,
torkomat fájón szorongatta a részvét,
s ha már nem bírtam, mit a fájdalom kimért,
hogy más nehogy lássa, arcom eltakartam.
Érzékeny vagyok mindenki gondjára,
rám már nem jut idő, így inkább hallgatok.
Bár segíteni néha, s csak ebben-abban tudok,
gyakran az is számít, ha figyelek szavára.
Magamon is érzem, rám is férne olykor
egy kis figyelem, de ez vagy jön, vagy sem;
szerencsém nem sok van, kérni sem kérhetem,
pedig én is magam alatt vagyok sokszor.
Verslista feladata:
Ölelkezőrímekből álló verset írjunk, melynek témája kötött.
Négysoros versszakok, melyek száma: tetszőleges.
Szótagok száma a sorokban: tetszőleges.
Téma: EGYÜTTÉRZÉS.
Téma: EGYÜTTÉRZÉS.
A versszakok rímképlete: a b b a - stb… (az első és a 4., valamint a középső két sor rímeljen egymással).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése