Nem a halál tudata a félelem, hiszen
elmenekülni előle, tudjuk, bárki képtelen.
Időnként vágyik is talán már rá az ember,
ha már nem lát fényt, s összelapítja a végtelen.
A fájdalom és kiszolgáltatottság ideje,
s a tehetetlenség félelmünk tárgya,
ami az út végéig előttünk ismeretlen.
Nem mondjuk, s igyekszünk rá nem gondolni,
de hatalmas a vágy, hogy ne így legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése