2017. szeptember 3., vasárnap
Hátrányban
Szívesen száműzném a szorongást,
egész életemben nyomomban járt.
Mindig a megfeleléskényszer
okozott nekem ezer problémát.
Leküzdeni, bár mindig akartam,
sohasem sikerült, s beláttam,
ha más lennék, az nem én lennék,
hátrányommal viseltem el magam.
Fájdalmas ez a szörnyű meghunyászkodás
ha kell, ha nem; ez már nem csupán alázat!
Hogy meg ne bántsak szándékkal senkit sem,
mindig fontosabb volt, mint védjem magamat.
Ilyennek is születni kell talán,
visszaéltek jócskán e helyzettel...
hamis diadalok termettek, s a babért
a fejekre szinte magam raktam fel.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése