2017. október 25., szerda
Kata megmondta
Ez a járólap ötvenszer ötven,
négy járólap egy négyzetméter.
A lap alján két kisebb, azok
szélessége huszonöt centiméter.
A négyzetméterben négy járólap,
laponként négy huszonötös négyzet,
mit kettesével magában foglalhat...
hányszor elszámolgattam ezeket
itt órákon át, s próbáltam kitalálni,
mily logika szakította meg a fekete
négyzetek sorát, hogy változó helyenként
a sort fehér váltsa, fehér kövesse.
Várok harminc napon át e folyosón,
hogy rám kerüljön a sor, szólítsanak,
várunk többen-kevesebben; eleinte
Kata is jött, s velem várta soromat,
ő megmondta, mikor a járólapokról
beszéltem: már látja, ebből vers lesz!
Én tiltakoztam, ugyan, miért lenne...
ez csak unaloműző időtöltés... nem tesz
semmit, csak arra jó, hogy kibírjam
simán, míg szólítanak kezelésre,
én nem tudok olvasni vagy kütyüzni,
míg várok a sugárra - esélyt remélve.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése