Régen volt, mikor nevetésem
gondtalan szállt a szélben,
régen volt az is, mikor szemem
nem volt megtört, fénytelen.
Apróság elég egy mosolyhoz,
kis győzelmek a reményhez,
hinni, hogy a holnap csak jót hoz,
egy ideig tán minden jobb lesz.
Minden percem megélni vágyom,
valami jót, nagyot tenni,
hogy ma is éltem, igazolom,
bizony, szeretnék még lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése