A pók figyel

A pók figyel.

Ha látjuk a csodás hímzésremeket,

kisebb-nagyobb művészi csipkedíszeket,

csak kevesen ámuldozunk,

mi, kik elméletileg az

evolúció csúcsán állunk,

még csak hasonlót produkálni sem

mindnyájan tudunk.

A pók figyel.

Első ránézésre nem látható.

Elbújik, s ha éhes, lesben áll.

Művészi alkotása, hálójának

legkisebb mozzanatára

éber, s gyors, mint a pillanat,

láttam már legyet, lepkét, bogarat,

melyek egy sóhajjal beleragadtak.

A pók figyel.

Talán van egy kis vadászösztön is,

de elsősorban harc ez, a betevőért.

Életért, a fennmaradásért.

S milyen egyszerű

szándékosan vagy véletlenül

e létszükséglet-hálót figyelmetlenül

letépni, szakítani,

az ágakat széthajtva

semmivé tenni,

miközben...

a pók figyel.

(Fotó: Vehofsics Erzsébet)

Megj.: A Barátok Verslista belső pályázata:
Gondolatok fényképre 03. alkalomra íródott.