Tudom, hogy 65 évig otthonod volt
az a 120 éves ház, hol a gerendában már
a szú - vagy bármi - is percegett,
ahol a fő tartógerenda már ívben meghajlott,
ahol már a fehér is mindenütt fekete lett,
rég elmúlt gyerekkorunk biztos élettere fölött
lejárt a napokat faló, éhes, rohanó idő.
Kegyes volt hozzád így is, hiszen sok évtizedes
magányodban sem omlott rád az a vén háztető.
Aggódtunk is, hidd el, régóta, pont eleget.
Több mint egy éve nálunk vagy, semmi dolgod,
minden ki nem mondott kívánságod teljesített.
Annyira érzem, hogy mégis mit érezhetsz...
látszik rajtad... lehetnél, ám mégsem vagy elégedett...
Még most is ott vegetálnál, ha nem történt
volna meg - idővel elkerülhetetlen - baleseted.
Értem én, hogy mégsem érzel hálát, csaknem
minket okolsz, hogy most ilyen az életed.
Nem érzed át, hogy miattad tesszük... hogy
teérted fordítottunk fel szinte mindent.
De már nem számítok rá, hogy elismerd,
e korban nincs e helyzetre más megoldás...
Csak olyan jó lenne, ha éreznéd: szeretünk.
S a gondviselés mást jelent, mint a magadra hagyás.
FB - szómegadásos játék.
6 szó: kegyes, rohan, éhes, perceg, rég, fekete
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése