2020. június 18., csütörtök

Lebegés


Gyerekkoromtól álmodom, hogy egyszerűen
csak akarnom kell, s karom széttárva
felszállok a parton, s repülök, mint árva
az óceán fölött, először csak néma,
súlytalan lebegés függőlegesen, alig haladva,
majd egyre gyorsulok, madár-testhelyzetbe
kerülve fülemben süvít a levegő,
és olyan furcsán üres minden... meddő... 
nincs szükség sem testre, sem agyra,
magamtól is elszököm az óperenciás tengeren
túlra... észrevétlen, simán elszállva
- volt-nincs - a kozmoszba...


FB - szómegadásos játék.
6 szó: lebegés, kozmosz, üres, elszökik, óceán, süvít

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése