Félelmetes, ahogy bődül,
nekifeszül ablaknak a szél,
recseg-ropog az ócska keret,
szinte szárnyra kél.
Cseppet sem büszkén feszít
a harmincéves ablakokon az
ingatag zár,
ha bevágná a bömbölő orkán,
mily felmérhetetlen lenne
számomra a kár...
Saját erőmből teremtettem,
megharcoltam többszörösen,
adtam érte fél világot,
a sok létbizonytalanságban
nincs egyéb, már csak az otthon
jelent nekem biztonságot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése