Friss vízzel telt kancsó,
rózsa, finom illatokat őrző,
egy hangulatlámpa,
meleg fényekkel körültekintő...
Ez maradt emlékeimben
a régi kis szobából,
akárha álmodtam volna
sok-sok év távolából.
Régvolt szavainkat
elnyelték a falak,
talán leporolhatnám
a régmúlt mosolyokat.
Voltak könnycseppek is,
melyek rég felszáradtak,
régi filmként pereg a
sok megélt pillanat.
A lámpában még most is
működik az izzó,
víz helyett most port őriz
réges-rég a kancsó.
A rózsa illatát tán
képzeletben érzem,
ettől hihető a múlt most,
az illat tisztára mos
ezer elmúlt évet, s az
élet akár folytatólagos
lehetne innentől,
csak letörölném a port
az elhervadt időről...
hoznék friss vízbe friss rózsát,
tiszta levegőt, vidámságot...
kapcsolnám a hangulatlámpát...
idézném a hangulatot.
Ám nem vagy itt és nekem is
mennem kell.
Meg kell emésztenünk, hogy az
életünk így telt el.
Már nem kezdenék másba,
ahhoz túl fáradt vagyok.
És mi már nem lennénk úgysem
többé ugyanazok.
FB - szómegadásos játék.
6 szó: lámpa, őrző, finom, kancsó, illat, rózsa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése