Míg meg nem történik, erre nem gondolunk,
milyen szembesülni azzal, hogy nem kellünk.
A sötét érzésekről nem lehet fogalmunk,
míg biztonságban tesszük, amit teszünk.
Sajnálkozunk, ha mással megtörténik,
szomorúak vagyunk, vele együttérzünk,
és magunkban mélyen szinte restelljük,
hogy óhatatlanul megkönnyebbülünk...
"Nála hátha mégis volt valami indok, hiszen
a komor tragédia nem velünk esett meg",
torokszorító könnyeinket nyeljük, mikor
csendben elpakol, búcsúzik, s tovább megy.
Azt hisszük, mindez csak mással történhet,
bár tudatunknak mélye rejti az igazat,
ám nem akarunk félni, rettegni attól, hogy
ugyanúgy ránk is várhat e pillanat...
És most rajtam a sor. Ballag a vén diák,
nehéz még hordozni a kudarc túlsúlyát.
A jövő tömör rejtély, és mindnyájan tudjuk,
én sem teszem szebbé a lemez B oldalát.
Írd ki magadból!
VálaszTörlésDe sose hidd, hogy felesleges vagy! A főnököd hozott rossz döntést...
Nem a te kudarcod ez, hanem a rendszeré amely így működik!
Te értékes vagy, ahogy voltál - és leszel - is mindig!
Nagyon sajnálom...én is átéltem ezt, talán még át is fogom, ki tudja, mit hoz az élet..egy biztos, Te biztos nem vagy hibás! Megtettél a munkahelyen mindent, amit lehetett. A Jóisten vagy sors majd kárpótol, én hiszek ebben!
VálaszTörlésA szóismétlésekért bocs..
VálaszTörlésKöszi szépen nektek, nagyon rendesek vagytok.
VálaszTörlésCsak Flami, nem mindegy ám, hogy hány éves korodban élted át, mennyi munkaév után, mennyire voltál látszólag nélkülözhetetlen, és nem tucatember, aki helyett bármikor találnak az utcáról is akár embert - nyilván akkor is szar -, én meg nyugdíj előtt, egy csomó egészségügyi bajjal, egyedülálló-fenntartóként. Még egy embernél lévő két elbocsátás sem ugyanaz, mert közben esetleg totál más lehet az illető helyzete.
Lehet, hogy én tucatember voltam, de szintén egyedül kerestem, úgyhogy nem volt kellemes...de nyilván Neked most sokkal rosszabb, mint nekem volt, ez nem is kérdés. Sajnálom nagyon.
VálaszTörlésNem rád értettem a tucatembert, csak úgy általában. Mert pl. Szilvit is elküldhették mint boltost, mert van helyette akárhány. De mint látszik, ha az ember egyedül hozzáértően, több évtizedes konkrét szakmai gyakorlattal, állítólag jól és elismerten végez több munkafajtát is akár egy cégnél, amint látjuk, akkor sincs biztonságban.
VálaszTörlésMeg hát pár évtized korkülönbség sem mindegy az aktualitáskor. Valamint hogy hány eltartottja van és milyen a háttér mögötte.
Egyedül lehet egy fiatal, akit bármikor megsegíthet a szülő, vagy lásd az enyémeket, mindegyik volt/van munkanélkülin, és már nem is mindnek csak saját magára van gondja... de más az az egyedülálló, aki tök egyedül tart fent lakást, háztartást, segít gyerekeket, unokát és hátra vannak az idős rokonok, akik csak őrá számíthatnak...:(
Ilyenekre gondoltam.