Elég-e a képzelet?

"Hogyha képzeletnek szárnyain"*
szállhatnék, hova akarnék,
töméntelen sok hely lehetne,
ahová bizton eljutnék.

Egész életemben maradt a képzelet,
a fantázia remek adottság,
nyilván nem ugyanaz, ám olcsóbb...
kisembereknek szinte királyság.

Többször eleresztett halálnak karma,
ezért, mi maradt, szinte boldogság,
hisz' a mában élek élhető életet,
így nekem megfelel a valóság.

A képzelet és álom, mikor végük,
egy percre szomorít el engem,
egy pillanat csupán, míg ezt érzem:
"És ez, és ez, hajh, nem elég nekem."**

 * Madách Imre: Visszapillantás
** Madách Imre: Dalforrás

Verslista feladata. Keretező.
Keret kész, kitölteni saját írással.

Addig, míg nem késő

"Szórd szét kincseid",*
ne tarts vissza semmit,
amitől a világ
javulhat kicsit is.

Adj örömet, nyújts vigaszt,
sírba nem viszed úgysem azt,
törölj le könnyeket,
ha tudsz, enyhíts gondokat!

Empátia, jó tanács, megértés,
egy-egy jó időben jött ölelés
néha többet jelent, mint
némi, lélektelen fizetés.

Benned lévő értékek
szerezzenek örömet.
Oszd meg, hiszen ezek is
adhatnak könnyebbséget.

Tudom, olykor sikertelen,
célba nem ér jó akarat,
de ha mégis megteheted, lehet,
tán "nem reménytelen kísérlet".**

  * Weöres Sándor: Tíz lépcső
** Weöres Sándor: A visszautasító érzelmekről

Verslista feladata: Keretek közt
Adva van a kezdet és a vég. Köztük mi 'írjuk" a képet.

Új élet

"Elfordulsz - a sík táj, a tenger fölissza"*
a könnyet, melyet szerencsére nem látsz.
Kegyetlen, hogy pont e mesés helyen kellett
így történnie, de jobb így. Velem ne játssz!

Elválnak útjaink, megyünk jobbra, balra.
Te a tenger felé, én az erdőkbe.
Tulajdonképp ezért kár volt idejönni,
otthon is tudtuk, ez már az utózönge.

Új élet kezdete virrad ránk mostantól,
megváltozik minden, remény és friss erők,
keressük a célt, a jobbat, megbízhatót,
mint mások is - "rendületlen fölfedezők"*.

* Adaptációk Illyés Gyula Elfordulsz és A korosztály elfordulása c. verseiből.

Verslista feladványa - Keretek között.
Adva van a kezdet és a vég, azaz írásunk első sora ill. kezdő szavai, valamint utolsó sora, azaz befejező szavai.
A keret kész, a "képet" be kell illeszteni érzéseinkkel, gondolatainkkal, hangulatképeinkkel.

Szűnjék harag...

"Szűnjék harag, gyűlölség és viszály",*
mottója is lehetne létemnek.
Mint levegő, hiányzik a béke,
esély kellene a szeretetnek.

Azt hinné az ember, az az időszak
nem következhet be újra soha már,
okosodhatott az emberiség arról:
a gyűlölködés nyertest nem produkál.

Mindenfelé dühödt lángok gyúlnak,
egy forrongó pokollá válik a világ,
menekülő családok vegetálnak,
a tömegsírokra sem jut már virág.

Miféle sors ez, s mivel érdemelték ki
ártatlan emberek, hogy földi pokolban
sírjanak, meneküljenek, létezzenek
ebben "a jajgató világzavarban"?*

* Adaptációk Áprily Lajos Szállj, Ábel füstje és Imádkozom: legyek vidám verseiből.

Verslista feladványa: Keretek között.
Adva van a kezdet és a vég, azaz versetek vagy prózátok első sora ill. kezdő szavai, valamint utolsó sora, azaz befejező szavai. A keret kész, a "képet" ti illesztitek vele, ti festitek meg. Kápráztassuk el egymást hangulatképeinkkel, foglaljuk keretbe érzéseinket, gondolatainkat!

Áprily Lajostól vettük kölcsön az első (Szállj, Ábel füstje)
és az utolsó sort (Imádkozom: legyek vidám), s ezek a következők:
"Szűnjék harag, gyűlölség és viszály"
…
"a jajgató világzavarban".

Kései áldás

"Valaki, valaki most emleget",*
Érzem, lapozgat sok régi emléket.
Oly frissen éli át, szeretve szelídül,
Mintha nem múltak volna el évtizedek.

Egyszeri történet aranykeretben,
Mindvégig elhittük, csak a mienk ilyen.
Hogyha emlékezem, még dalunk is csendül,
Nem fakult semmi, minden él, csak mélyen.

Elfogadtuk mégis az útelágazást,
Büszke bátorsággal biztattuk egymást:
Így kell lennie, a szív bár darabokra hull,
Nem feledünk, de ész fojtsa el a sírást.

Teltek évek, jobbak és olyanok,
Mikor ezerszer elátkoztam a napot...
Gazdag emléktárunk kincsein merengek,
"S megáldom a legdúsabb pillanatot."**


  * Adaptáció Ady Endre: Valaki, valaki emleget
** Adaptáció. Ady Endre: Csak látni akarlak

Verslista feladványa.
A keret kész, a "képet" ti illesztitek vele, ti festitek meg.
Most Ady Endrétől vettük kölcsön az első sort a Valaki, valaki emleget és az utolsó sort a Csak látni akarlak c. versekből.

Suttogj egy imát

"Mint gyermek, aki már pihenni vágyik",*
oly átkozottul gyengére fáradtál,
egy vágyad van csak: fejed lehajtani,
s még jobb lenne, ha nem is gondolkoznál.

Túl sok a gond, megtör a fájdalom,
annyira szeretnéd, ha megnyugodhatnál,
suttogj egy imát, az segít! Egy imát,
"mely téged minden kínban megtalál."**


Első és utolsó sor adaptáció, a feladathoz tartozott.
  * József Attila: Thomas Mann üdvözlése
** József Attila: Emberiség

Verslista feladvány:
Versírás olyan módon, hogy a keretek adottak.
József Attila két verséből van választva az első és utolsó sor.