Néha emlékeket sodor a szél…
elmém akarattól független
járja útját,
az idő sem ellenzi… hagyja,
hogy a múlt keresztezze az ember
mai sorsát…
Átélt dolgok, múlt, emlékek…
közülük nem mind fényes…
ám ezek alkotják az
embert, magát.
Tovaröppenő, tarka pillangó…
vidd messzire létem sok-sok
sötét foltját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése