Van, hogy már túlfeszít a tehetetlenség,
kevés vagy egyedül, s túl sok a mindenség,
úgy kiadnád, úgy elajándékoznád,
mi benned rekedt, úgy szórnád szanaszét!
Ha megajándékoz a csend önmagával,
hagyd tárva legbensőbb lélekkapud,
száguldhassanak a zengő gondolatok,
mély dallamok és új varázslatok...
Ha késztet valami, írd ki magadból,
más is gazdagodhat e pillanatoktól.
A véna - a költői - egy nagyszerű áldás,
néha csendes, de időnként kiáltás.
Kinek a költészet életének része,
akkor is gazdag, ha látszik szegénysége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése