Hálás vagyok az őszi napfénynek,
aranyszín melege simítja arcom,
hálás vagyok a hőség elmúltának,
ősz énekével magam gyógyítgatom.
Béke, megnyugvás árad szét bennem,
fák lombja között álmodik a nyár.
Színes levelekből kötnék takarót,
addig, míg nem jön eső, s nincs sár.
Egyik sárga levél a másik után,
beledolgozom majd a nyár illatát,
rád gondolok közben... majd neked adom
e takarót, s benne szívem dalát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése