Varázsmaci

Az én macim varázsmaci.
Fogja kezem, még ha
több kéz kéne ahhoz,
hogy emellett minden
csomagunkat tudja fogni.
Simítja arcom, még ha
a gondok csúnyává is
tudják összeráncolni.
Mindent megad, ha én
cserébe édes mézet
sem tudok elővarázsolni.
Csak nevetni lásson,
csak kedvemben járjon,
csak hogy színesebbé
tegye világom,
hogy reményt adjon és
vidámnak lásson,
nem számít neki, csak
adjon és adjon.
S ezt én soha neki
meg nem hálálhatom.