Csodálatosak a fák. Mind egyedi, egyszeri,
művészi alkotásai a varázsló természetnek.
Lombjaik apró neszei meséket suttognak,
s kibírnak szinte mindent, óvnak, védelmeznek.
Ha lelket, agyat bomlaszt az élethelyzet,
ha délibáb remeg forró aszfalt felett,
ha mély bánattól a pirosból mélybordó lett,
csak ölelj át egy fát. Megnyugtat szerfelett...
Lassan tedd, érzékelhesse jó szándékodat,
zárd ki a világot, érezve, valami őserő hatja át,
kérgéhez szemlehunyva, lágyan hozzásimulva
lelkedbe, szívedbe küld erősítő életenergiát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése