Megfoghatatlan az éjszaka,
ha nem égnek a fények,
földre hull egy sötét paplan,
nem látszik, hogy félek.
Olyan, mintha vaskos, sűrű lenne,
tapintható dolog,
ám hiába érintenéd, a semmit
markolod.
De bízni kell a holdnak
ezüstpalástjában,
fénylő csillagoknak
szikrázó rajában,
vagy akár az új nap
kelő sugarában,
felragyogó lelkek
örök mosolyában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése