Csodásan fénylett
a tőled kapott gyűrű,
azt mondtad, arany.
Nem néztem meg jól,
de így is tiltakoztam,
tényleg nem vártam.
Másoknak büszkén
szerénykedtél: tőled van
e jeles gyűrűm.
Sok felesleges
dicsekvés gyanússá lett...
egy kissé feltűnt.
Amire te nem
számíthattál, de én sem
gondoltam erre,
vörösre gyulladt
ujjam a fénylő gyűrű
alatti körben...
Nem tudhattad, hogy
ezzel nem etethettél
meg és lebuktál,
allergiámról
előtte nem beszéltünk,
így hát hazudtál.
Nem az volt a gond,
hogy aranyozott ezüst
e szép kis ékszer,
hanem hogy ezért
nemcsak engem, bárkit be-
csaptál ezerszer.
Lám, szépen fénylett,
nem vitás. De aranynak
hazudni kár volt.
Bármi mást hogyan
hihetnék ezután ön-
fényező szádból?
Megj.: A Barátok Verslista Szólások/közmondások 8. 2016.. belső pályázatára íródott.
A szólás, melyre a vers született: "Nem mind arany, ami fénylik".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése