A sarkon túl, ahol a csöndes,
lehajló faágak alatt
a vén, korhadt padnál elbújik
a legtöbb bántó gondolat,
az ember kissé habozik, majd
fáradtan fellélegzik: most egy
csöppet magára maradhat.
Emlékek, gondolatok, feladatok,
tennivalók jönnek-mennek,
lassan lemegy a nap... csak sokára
veszi észre a kora esti árnyban,
- hisz' forognak a fogaskerekek -
hogy szeme előtt nyíló vadvirágok körül
égszínkék lepkék repkednek...
FB - szómegadásos játék.
7 szó: gondolat, habozik, csöndes, égszínkék, elbújik, kora esti
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése