Tiszta, holdas éji égbolt,
mely akkor júliusban volt,
langyos, fűszeres-aromás illat
séta közben szinte elbódított...
Oly emlékezetes, oly andalítón
ringató maga az emlék,
cseppet sem izgatott, hogy
lépteinket árnyak kísérték,
valahogy tudtam, hogy sehol
nem érhet semmi, bárhol sötétlik
kísérteties, ijesztő zug,
a lényeg, mit érzek, a boldog
biztonság, mit szívem súg.
Tudom azt is, mindez már a múlt,
most minden bizonytalan és fáj,
mégsem mondható, hogy feledésbe hullt
az érzés, és az a százéve-volt nyár.
FB - szómegadásos játék.
6 szó: ringató, éji, holdas, égbolt, árnyak, sötétlik
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése