Én zöldet kértem,
te feketét akartál,
hozzám sem szóltál.
Befogadtam egy
macskát, mire te folyton
csak panaszkodtál.
Én virágokat
tettem vízbe, a vázát
te törted össze.
Mikor én kértem
feketét, már nem jártam
kedvedben vele.
Én néma voltam,
te mindig kiabáltál,
csendem tiportad.
Befogadtál egy
kutyát - csak én szerettem,
nem is akartad.
Panelt akartam,
tudtam: csak erre futja;
te hitel-kastélyt.
Én nem tévéztem,
neked a mindened volt,
átsírtam sok éjt.
Lelkileg soha
nem passzoltunk, hiába
tettünk nagy esküt.
Mire zöld ágra
vergődtünk keservesen -
őszre ébredtünk.
Megj.: A Barátok Verslista Szólások/közmondások 7. 2016.. belső pályázatára íródott.
A szólás, melyre a vers született: "Zöld ágra vergődik".
Az írással megnyertem ezt a pályázatot.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése