2010. június 5., szombat

Szentendrei álmok


Szentendrei álmok, ti még visszajártok
sokáig, úgy hiszem.
Dunakanyar kincse, folyópartnak gyöngye –
csodállak, Szentendre…

Kanyargós utcákat lépcsős soraival,
szűk sikátorokat színes házaival
befogadta szívem.

Múzeumok, parkok, szobrok és terek
lelkemben színes árny-fény fotók lettek -
boldogan emlékszem.

Ódon szerb templomait, a sajtos lángost, fagyit,
árusok bohókás állatfiguráit,
mit fejünkre tettünk, s úgy fényképezkedtünk,
nem feledhetem.

Mindez csodás emlék, s főleg azért is szép,
mert ha rágondolok, újra veled vagyok
Szentendrén, kedvesem.


2 megjegyzés:

  1. Gyönyörű emlékek ezek! Erőt adnak mikor bármi baja van az embernek!
    Jó újraolvasni ezeket a verseket!

    VálaszTörlés
  2. Én is imádom ezeket az emlékeket...:)

    VálaszTörlés