Ahogy eldobom e sima kavicsot,
érzem, messze hajítom magamtól
minden bánatom,
pillanat törtrésze alatt egészen
más előjelt vesz minden, hófehérre
tisztul hangulatom.
Hangok frissülnek, színek élénkülnek,
mondatok terelgetik szó-gyermekeiket,
napsugár játszik arcomon,
mert itt vagy, kedves, mostantól
nincs más, kulcs nélkül is magadnál
őrzöd minden álmom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése