Lehoznád nekem

Ha a Holdat nézem,
csodálom ezüstjét,
elképzellek magamban,
ahogy a Hold tükrét
érinted, mert lehoznád nekem,
tudom... Őt is; hisz ismersz,
mennyire szeretem...
Te, amit megtehetsz
kedvemért és értem,
lábam elé szórod,
még ha nem is kértem.
Csak ismersz, s még nálam is
jobban tudod, mi az,
én minek örülnék, hát
örömmel, szívvel adsz.
Hűséges szíveddel
légy áldott, kedvesem,
a kevesek közül, kik talán
csak egyszer tudnak igazán
szeretni az életben.