Ez a nap olyan volt...
bár lettem volna talán
inkább hősi halott,
mert csak gyomot és
igaztalanságot,
temetést és csalódást,
törődöttséget és
vigasztalanságot,
sáros, piszkos
nyomokat hagyott.
Egyszer fent,
de mily sokszor lent,
s mi mégis, újra és újra
hittel kezdjük a napot,
adjuk az ezredik esélyt,
kifényesítjük, de hányszor
a porrá hulló reményt,
s reggelenként ismét
kiosztjuk tisztán
a lapot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése