Kettős szivárvány

Előttem halványkék
tündöklő ég,
habfehér felhők közt
Nap sziporkázik.
Mögöttem sötétkék,
haragos felhők,
friss májusi zápor
pergeti esernyőm,
mintha a természet
maga sem tudná,
az ég melyik felét
kínálja tálcán,
s inkább duplán
ajándékoz...
közben az érkező
buszra szállok,
s ámulva észlelem
a kettős szivárványt,
egyike harsány,
élénk, színpompás,
a másik, a tükörkép
halovány hasonmás...
lelkem belesajdul,
micsoda szépség
ez a páratlan,
váratlan
égi ajándék.