Hogy miért Te...?
Mert fél életen át rám vártál,
mert ha kértem, velem voltál,
ha lettél volna bár velem
oly szívesen, de nem kértem,
még azt is megértetted, értem.
Mert lemondasz, ha úgy jobb nekem.
Mert megteszed, hogy örülhessek.
Mert virágba öltözteted lelked,
ha hozzád indulok... kitárod szíved,
s őrzöd virágaid - végig tündökölnek,
míg ott vagyok melletted.
Mert erőt adsz és keresed kedvem,
mert ugyanazt fotózod séta közben,
mert arra, amit mondok, odafigyelsz,
mert vigasztalsz és átölelsz,
és naponta mondod, hogy szeretsz...
hát tudod... ezért Te.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése