Hétfő reggel

Ébresztő...
ásít rám egy hideg,
hajnali hétfő,
a ráeszmélés
elkeserítő...
szomorú, szürke
felhők szakadoznak
az égből,
nyúlványaik lassan
hűvös permetként
arcomba hullnak,
apró tűszúrások
teszik nyűgössé
hangulatomat.
Kedves,
olyan messze vagy...
te hogy érzed
most magad?
Vajon utolér
ez a hideg, esős szél
téged is?
Ugyanígy tépi-vágja
ott messze
a te arcodat is?