A tó vize gyöngéden reszket,
ahogy a tavaszi nap fénye
elbotlik a lágy fodrokon,
látom a tavon a tavalyi hínárt,
s egyben a múltat és jelent
tisztán fényleni arcodon...
Míg átvonulnak a vadkacsák
a fűzfák lehajló ágai alatt a tó felé
nyugodt-kényelmesen,
a fényben csillámló víz, meg
egész részeddé vált életem
ott tükröződik mélyen
a szemedben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése