2010. augusztus 3., kedd
Tudom
Tudom, hogy te és én...
tudom, nincsen táv, se tér,
sem magány, sem egyedüllét.
Tudom, bármikor itt vagy,
ha én úgy szeretném.
Tudom, hogy mi mindig...
tudom: távol időkig,
hisz nálad vár a megnyugvás.
Tudom, bármikor itt vagy,
ha én úgy szeretném.
Tudom, te látod, mit nézek
tudom, te teszel, s én érzek,
mert tőlem hozzád fut a gondolat.
Tudom, bármikor itt vagy,
ha én úgy szeretném.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése