Arany verőfény áraszt el mindent.
Ragyog a Nap, de hirtelen észbe kap:
- még csak január van,
s rajta a paplan
nem elég -, így hát alákúszik gyorsan,
s pár percig nem is látszik át
fénye sötétszín dunnáján.
Majd mintha melege lenne,
s újra kint szeretne
aranylani kicsit - lázas talán?
Figyelem - egész nap ezt játssza,
erejét próbálgatja,
dunnája védelmét el nem hagyja,
kíváncsi is, kiragyog kacérkodva
- némi átmenettel -,
aztán csak rájön, az ő ideje
még nem most jött el...
de azért a felhők mögül
ki-kikacsintgatva
friss meleg színt hoz,
s mosolyt az arcokra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése