2010. június 13., vasárnap

Nem kímél…


Sokszor megtörténik…
érdeklődésre elhangzik
egy ártalmatlan válasz,
kérdésre egy tárgyilagos mondat,
teljesen személytelen bár,
de mindenképpen igaz…
s mindezt annyiféleképp
lehet továbbadni, vagy épp
az elhangzottaknak pontosan
az ellenkezőjét állítani…

Lehet a szórend akár ugyanaz,
s mi máshova hull, az csak a hangsúly,
célzatos mimika mellékelve,
s hozzá az illő lejárató gesztus –
a kesztyű immár el van vetve,
az eredménynek az igazsághoz
végképp nincsen semmi köze.

Ha a sors ellenséget vet eléd,
hát ne áltasd magad…
az ellenség nem kímél!
Ilyen eszközökkel szemben
csak a reakcióid válogathatod meg,
s ezek között dönthetsz…
és készülj fel: bármily nemes anyagú
a gyűszű, mit felhúznál,
csak az ujjadat, s nem a
szívedet védi a szúrásnál.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése