Tán egy más világban,
vagy a felhők szárnyán,
mint két vízcsepp, lehullva
a felhők csatornáján,
féltőn uralkodva
a víztömeg sodrásán…
úgy vagy jelen nekem,
mint zöld csepp a tengerben,
én kéken világítva,
úgy, mint egy mesében,
majd kék és zöld egyesül
egy ős-szerelemben,
hullámhegyek hátán,
csillogó permetben…
kagylóhéjba zárva
a tiszta öröm képe,
mit nem világít meg más,
mint az igazgyöngy fénye…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése