Furcsán csillog szemüveged,
kedves…
vagy csak a fényhatás?
Amint elkezded törölgetni,
törlöd a semmit…
most beszédes köztünk
ez a néma, ám
sokatmondó
hallgatás.
Szemedben ugyanazt látom
így is…
és van, mit eltüntetni
még te sem tudsz,
a bánat pillanata elér,
előle hiába futsz,
s fátyolosan látom
szemed tükrében:
ez itt megint egy
búcsúzás…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése